Szabad aerofonok

Búgattyú, zugattyú, bungató, büngi
Méteres zsinór végére kötött ovális, lapos fadarab. A zsinór zsabad végénél fogva, pörgetéssel szólaltatják meg, a falap a saját hosszanti tengelye körüli forgás miatt berregő, surrogó hangot ad.
Levél, bébic
Lapos fűszálat a két kéz hüvelykujja közé szorítanak, az ujjak hajlatánál a levél két oldalán lévő résbe belefújva szólaltatható meg. Két fadarabból vagy akár egyetlen hajlékony farúdból is elkészíthető, a kétrét hajlított faág belső részeiről kimetszett két vékony fanyelv helyettesíti a levelet.
Levélsíp, levél, síp, kéregsíp, tido, bédó
Fiatal nyírfa, meggyfa kérgének belső rétegéből macskanyelv formájú darabot szabnak ki, lekerekített végét elvékonyítják. A játékos összezárt ajkaihoz szorítva szólaltatja meg úgy, hogy a kerek vége szabadon rezeghessen. Főleg pásztorok unaloműző hangszere, hangja a klarinétra emlékeztet.
Harmonika, hermonika, tangóharmonika, akkordeon
Népi hangszerként  mint gombos és mint billentyűs harmonika is egyaránt előfordul. A gombos harmonikák legegyszerűbb, diatonikus hangsorú változatai a XX. század elejére szinte a teljes magyar nyelvterületen beépültek a népzenébe, de szerepük kimerült a díszítetlen dallamok játszásán. A billentyűs harmonika főleg a második világháború után terjedt el a nemzetközi tánczenével együtt. Akkordlehetőségeiket nem használják ki. A billentyűs harmonika az erdélyi cigánybandákban néha a cimbalmot helyettesíti.
 Szájharmonika , szálmuzsika, szájmozsika
A 20. század elejétől terjedt el, üzletben, búcsúban árulták. A népzenében nincs számottevő jelentősége, főleg gyerekjáték volt.

Ajaksípos hangszerek

Tilinkó, tilinka, csilinka, pilinka, pipilinka
Hangnyílás nélküli peremfurulya. Egy 60–80 cm hosszú, mindkét végén nyitott cső, aminek egyik végét körben a peremen élesen lefaragják. Erre a peremre levegőt fújva, a cső másik végét nyitva hagyva vagy ujjal befogva lehet rajta a természetes felhangsort megszólaltatni átfújással. Létezik szélhasítóval ellátott, de dugó nélküli, és dugós változata is.
Szélfurulya, pikula
Hangképző nyílásokkal ellátott peremfurulya. Hasonló a kis hatlyukú furulyához, de azzal ellentétben dugó nélküli, mindkét végén nyitott cső. A tilinkóhoz hasonlóan fújják meg.
Peremvágásos furulya, lopótökduda, napraforgóduda
Kitisztított lopótök csőszerű nyúlványának vagy napraforgószárnak egyik végét ferdén levágják, majd a peremet lekerekített hegyű ék formában bemetszik. Ez a bevágás tölti be a szélhasító szerepét. Felül hét hanglyuk, alul egy hüvelyklyuk van rajta.
Oldalfúvós furulya, harántfurulya, félenfúvós furulya, flóta, flajta, pikula
45–50 cm-es, hatlyukú fuvola, a harántfuvola magyar népi megfelelője. Leggyakrabban bodzából készítik, néha napraforgószárból, de előfordul egyszerűbb gyári hangszer használata is népi hangszerként. 
Fűzfasíp, zsidósíp, fűzfafütyítő, süvűtő, fűzfafurulya, fűzfatilinkó
Európa-szerte ismert népi hangadó játékszer, a furulya mintájára, de hangadó nyílások nélkül a fűzfa lehúzott kérgéből és belsejének darabjából készítik.
Hatlyukú furulya, furulya, furollya, furuglya, tilinkó, szűltü, szűtü
Átlagban 30-50 cm hosszú, leggyakrabban bodzából vagy juharfából készített dugós ajaksípos hangszer hat hangképző nyílással, lefelé néző szélhasítóval. A dunántúli változat furata általában egyenes, Erdélyben alul összeszűkülő hangszereket készítenek.
Kettős furulya
Két furulya egybeépítve, az egyik hagyományos hatlyukú, a másik hangképzőnyílás nélküli. Utóbbi az átfújással megszólaló  természetes felhangokkal kíséri a dallamot.
Hosszú furulya, hosszi furugla
A dél-dunántúlon elterjedt változat, felépítése hasonló a hatlyukú furulyához, de annál sokkal hosszabb, 85–100 cm, és csak öt hangképző nyílással van ellátva.
Moldvai kaval
A modvai csángók által használt öt lyukú hosszúfurulya, különleges hangsora miatt (a 4. foka egy alul intonált bővített kvárt) csak bizonyos dallamok lejátszására használják.
 Barackmagsíp 
A barackmag egyik végét lecsiszolják, a nyíláson át a belét kikaparják. A lyuk peremére ráfújva sípoló hangot ad.
Cserépsíp
Agyagból készült, gyakran állatformájú, a dugós furulyához hasonlóan megszólaló síp néhány hangképző nyílással vagy akár ezek nélkül. Magyar fazekasok a két világháború között az  okarina  hat hanglyukkal ellátott változatát is készítették, amelyet a furulya hat lyukához szokott játékos szívesebben használt.

Nádnyelves hangszerek

 
Regössíp
 
Nádsíp, nádduda, nádpikula
Nádból készült egyszerű, egynyelves idioglott nádsíppal megszólaló hangszer. Hat vagy hét hangképző nyílása van. Gyerekek, pásztorok hangszere.
Kontrasípos duda, duda, bőrduda, kutyaduda, kecskeduda, csimpolya
Kárpát-medence területére jellemző kontrasípos duda sajátossága, hogy   kettős sípszára   van hengeres furattal, ez egy prím- és egy kontrasípot foglal magában bolhalyukkal, és még egy hosszabb bordósípja van, ami egy állandó, mély kísérőhangot ad a dallamhoz. A magyar duda egynyelvű nádsípokkal működik.
Töröksíp,  tárogató-síp, tárogató 
Eredetileg kettős nádsípos fúvós hangszer volt, éles hangja, rendkívüli hangereje miatt hadi hangszerként is használták. A Rákóczi-szabadságharc jelképe lett, annak leverése után betiltották, elrendelték megsemmisítését, így nagyon kevés eredeti példánya maradt meg. 
 
Tárogató, reform-tárogató, Schunda-tárogató
    A 19. század végén Schunda V. József és Stowasser János budapesti hangszergyárosok tárogató néven egy szintén kónikus furatú, de egynyelvű nádsíppal megszólaltatott hangszert hoztak létre, amely népi hangszerként is elterjedt.
Klarinét, klarnét, kalárnét, klanét, klánéta
A klarinét egynyelves nádsíppal ellátott hangszer hengeres furattal. A magyar népzenében szinte csak gyári hangszereket használnak a nehéz elkészíthetőség miatt, de ritkán előfordul házilagos változata is. A hangnyílások lefogását billentyűk segítik, de a népi játékmódban a nemhasznált billentyűket gyakran leszedik, a felesleges lyukakat viasszal betömik. A cigányzenekarban fontos szerepe van, de falusi rezesbandákban és pásztorhangszerként is használták.

Tölcséres fúvókájú hangszerek

Kanászkürt, duda, kanászduda, kondásduda, kürt, kondáskürt, tülök
magyar szürkemarha szarvából készült kürt. A rövidebb darabokat fémgyűrűvel hosszabbították meg. Az esetlegesen különálló fúvóka (szipka, csap) fából vagy szaruból készül, de gyári fémfúvókát is használtak előszeretettel. A kanászkürtök díszítése a hagyományos pásztorművészet egyik legjellemzőbb ága.
Fakürt, pásztorkürt, nyírfakürt, hárskürt, szádokkürt, fűzfaduda, víziduda
1–2 m hosszú egyenes, ívelt vagy pipaszerű kónikus facső. Leggyakrabban fiatal juharfából készítik úgy, hogy a hosszában kettéhasított törzset belül kivájják, majd újra összeillesztik és nyírfakéreggel, hársfahánccsal, bőrrel körbetekerik. Az illesztéseket fenyőgyantával teszik légmentessé.
Trombita, drombita, kürt
Gyári natúrtrombita vagy jelzőkürt, amely gyakran a katonaság vagy ifjúsági szervezetek által már leselejtezett hangszerként kerül a falusi nép, a pásztorok kezébe, átvéve a kanászkürt, fakürt szerepét.

Kapcsolat