- Használati tárgyak
- Asztal, szék, szekrény, a felfordított mosdótál, fateknő oldalán dörzsöléssel, ütéssel különböző ritmusokat lehet kijátszani. A ceglédi alumínium kanna szájának és oldalának ütögetésével két eltérő hangot lehet létrehozni, ez a cigányok kedvelt hangszere énekeik, táncaik kíséretére. A kanállal való ritmuskíséret is inkább a cigányokra jellemző, amikor két, háttal egymásnak fordított kanalat a nyelüknél összefognak, így játszanak ki ritmusokat. Ma már készül erre a célra egy tömb fából kifaragott ritmuskanál is.
- A sarkantyú pengésével egyes táncokban a ritmust erősítették, de készítettek és használtak erre a célra eleve táncsarkantyút is. Ennek két alaptípusa volt, az egyiknél a sarkantyú hátuljából állt ki a nagyméretű, gyakran duplázott taréj, ezt nagy taréjú sarkantyúnak nevezték, a másik változatot szíjjal kötötték a csizmához, ennek az oldalára volt rögzítve egy vagy két duplázott korong (zörgő, pengő, pille), ez volt a zörgős-csörgős táncsarkantyú.
- Deszkadob
- Két ponton zsinórral felakasztott deszkadarab, amit kalapáccsal ütnek. Madarak elriasztására, jeladásra, egyszerű üzenetek közvetítésére használták.
- Kalapácsos kereplő
- Egy nyélre erősített kb 25 cm hosszú deszkalap, amelyre egy tengelyen előre-hátra lendülő fakalapács van felszerelve. A katolikus egyházban Húsvétkor nem lehetett harangozni, így a nagycsütörtöki szent mise glóriájától a nagyszombati allelujáig a harangokat és templomi csengőket is főleg ezzel a kereplőtípussal helyettesítették.
- Bordás kereplő, kerepélő, kerepelő, kereplyő, kereplye,kerepü, kerep, kelep
- Keretre szerelt egy vagy több rugalmas fanyelv egy fogaskerékszerűen bordázott vagy bütykös fahengeren csapódik folyamatosan az egyik fogról a másikra. Elsődlegesen zajkeltésre használták állatok elriasztására, de számos népszokásban is szerepet kapott, sőt a katolikus egyházban Húsvétkor a harangokat is helyettesíthette a kalapácsos kereplővel együtt.
- Facimbalom, szalmahegedű, szalmamuzsika
- Különböző farudakból összeállított xilofon, melynek skálabeosztása a cimbalom húrkiosztásának megfelelően van elrendezve. A zsinórokra fűzött rudak a kisebb csillapítás érdekében régen nád vagy szalmakötegen feküdtek, innen ered a hangszer többi elnevezése. A cimbalomverőkhöz hasonló, bunkós végű ütőkkel szólaltatják meg.
- Doromb, dorombér, dorong, dongó
- A hangot egy hajlított fémkeretre szerelt rugalmas acélnyelv adja ki pengetésre, de a végső hangzás létrehozásában fontos szerepe van a szájüregnek és a levegő fúvásának is, ezért egyszerre tekinthető idiofon és aerofon hangszernek.
- Láncos bot, csörgős bot
- Pásztoreszközből lett ritmushangszer, elsősorban marhapásztorok használták. Olyan bot, melynek oldalára 3-4 lánckarika, láncdarab, esetleg pergők, csengők vannak felszerelve. A betlehemezés, regölés állandó kelléke, de használták tánchoz, zenéléshez is egyaránt.
- Csengő, csengettyű
- Rézötvözetből öntött kisméretű harang, amelyet főleg lóra, bárányra raktak.
- P ergő, csatrang
- Gömb alakú üreges fém, alsó felén vékony nyílással , a belsejében kis vasmag mozog szabadon. A pergőt csikó, bárány, borjú, terelőkutya nyakára kötötték.
- Kolomp, harang, gulyaharang, pergő, külü
- A kolomp a pásztornak jelezte az állatok helyét, de a vezérkolompot követte a csorda is. Vaslemezből készítik hajlítással, szegecseléssel, rézzel forrasztják majd oldalának finom kalapálásával hangolják be. A pásztor úgy válogatta össze a 8-14 darabból álló kolompkészséget, hogy a különböző méretű kolompok egymással harmóniában szóljanak, ezt Kecskemét környékén cimbalomnak is nevezték.
